SZÁJÜREGI RÁK

A szájüregi rosszindulatú daganatos megbetegedések döntő többsége a szájüreget borító nyálkahártya hámsejtjeiből indul ki. Ide tartoznak az ajkak, és a szájgarat rákos elváltozásai. Hazánk Európában a szomorú első helyezést érte el a szájüregi rákok gyakoriságának és halálozási arányának vonatkozásában.

A szájüregi rákok gyakorisága az elmúlt évtizedekben emelkedett hazánkban és bár az utóbbi években az emelkedés megtorpant, jelenleg is megközelítőleg 2300 új megbetegedést és 1500 halálesetet regisztráltak (2011. évi adatok). Ez azt jelenti, hogy a túlélési arány csak 60 % körül van, aminek fő oka a késői felismerés. A többi rosszindulatú betegséggel szemben a szájüregi rákok gyógyulási aránya az orvostudomány nagymértékű fejlődése dacára sem csökkent.

A késői felismerésben jelentős szerepe van annak, hogy a szájüregi rákok csak előrehaladott állapotban okoznak panaszokat és a betegek csak később fordulnak szakemberhez, rendszeres fogorvosi szűrővizsgálatban pedig sokan nem részesülnek. Ha korai stádiumban felismerésre kerül a szájüregi rák, a beteg gyógyulási esélyei lényegesen jobbak (akár-70-80% is lehet), de ha már távolabbi áttétek is kialakultak, ez az arány csak 20% körüli.

Az elmúlt évtizedben a szájüregi rákos betegcsoportra az idősebb életkor (55-60 év felett), a férfi nem túlnyomó dominanciája volt jellemző (férfi/nő arány 5-6/1).

Jelenleg a megbetegedések egyre jelentősebb arányban kerülnek kimutatásra a fiatalabb, 40 év alatti korosztályban, és a nők aránya is megnövekedett. 2010-ben hazánkban a férfi/nő arány 3:1 volt, mind a gyakoriság, mind a halálozás esetében.

A szájüregi rákok kialakulásában számos tényező együttesen játszik szerepet.

Jól ismert faktor a túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás, amelyek együttes megléte a rák kialakulásának kockázatát sokszorosára emeli, illetve ajakrákok esetében a fokozott UV besugárzás. Ezek alapvetően életmóddal összefüggő tényezők.

Ezen kívül más okok is, mint az immunrendszer működése, táplálkozási tényezők, szociális helyzet, különböző baktériumok, vírusok okozta fertőzések is szerepet játszhatnak.

Azonban különösen a fiatalabb korosztályban egyre több betegnél találnak szájüregi rákot, akik nem dohányoznak, nem fogyasztanak alkoholt. Ezért a változásért a legújabb kutatások eredményei alapvetően a humán papilloma vírus (HPV) egyes típusait teszik felelőssé, melyek megegyeznek a méhnyakrák kiváltásában szerepet játszó HPV 16-18 törzsekkel.

Milyen panaszok utalhatnak rosszindulatú elváltozásra szájüregünkben?

Ilyenek a napi szájápolás alkalmával elvégzett önvizsgálatunk során a nyálkahártyán észlelt piros vagy fehér folt, két héten túl sem gyógyuló seb, fekély, mely fájdalmatlan és más nyilvánvaló okkal nem magyarázható. Rekedtség, nyelési nehézségek és fájdalom, a fülbe tartósan kisugárzó fül-orr-gégészeti okkal nem magyarázható egyoldali fájdalom is jelentkezhet. A szájüregben, nyakon kitapintható csomókra is figyeljünk. Amennyiben az előbb említett tünetek valamelyikét észleljük, azonnal forduljunk szakorvoshoz (fogorvos, szájsebész, fül-orr-gégész szakorvos).

A szájüregi rákszűrés

A szájüregi rákszűrés célja, hogy a szájüregben észlelt kóros elváltozásokat kiszűrje, az észlelt problémák pontos kivizsgálását és szükség esetén időben való kezelését kezdeményezze. Az elváltozások természetesen az esetek jelentős részében nem rosszindulatú, rákos megbetegedések, a pontos diagnózist egyéb célzottan elvégzett vizsgálatokkal állapítják meg a megfelelő szakemberek.

Kinél szükséges a szájüregi rákszűrést elvégezni?

Mindenkinél, aki a kockázati tényezőknek (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) ki van téve, vagy az előbbiekben említett panaszok, tünetek, valamelyikét észleli.

Érvényes ez a más szerveket érintő rosszindulatú daganatos betegségeken átesett egyének esetében (beleértve a gyermekkori daganatokat) is.

18 éves kor felett konkrét szájüregi probléma megléte nélkül is kérjék a szűrővizsgálat elvégzését fogorvosuktól. A 18 éves életkor azonban ma már nem tekinthető abszolút érvényűnek, hiszen a szájüregi daganatok gyakorisága egyre emelkedik a fiatal (nem dohányzó, nem alkoholizáló) népesség körében, amit alapvetően szexuális úton terjedő HPV fertőzésnek tulajdonítanak. Tehát ha valaki elég idős, hogy aktív szexuális életet éljen, elég idős ahhoz, hogy célzottan kérje a szájüregi rákszűrést fogorvosától.

Hogyan történik a szájüregi rákszűrés és hogyan készüljünk rá?

A szűrővizsgálat során orvosa célzottan felteszi az előbb említett kockázati tényezőkkel, általános betegségekkel kapcsolatos kérdéseket.

Ha ezeken kívül más szokatlan elváltozást, problémát észlelünk szájüregünkben, nyakunkon azt feltétlenül említsük meg, hasonlóan korábbi súlyosabb általános betegségeinkhez. Célszerű előző zárójelentéseinket, orvosi feljegyzéseket magunkkal vinni, és a szűrést végzőnek bemutatni, még ha nem is véljük kapcsolatosnak szájüregi problémánkkal.

A vizsgálatot megelőzően kivehető fogpótlásunkat, fogszabályzónkat távolítsuk el, szájunkat öblítsük ki.

Maga a szűrővizsgálat kb. 5 percnél többet nem igényel, és nem jár fájdalommal. Ennek során a vizsgálatot végző orvos részletesen áttekinti nemcsak szájüregünket, hanem a nyak és a fej képleteit is.

Már alkalmazásban vannak segédeszközök is a vizsgálat során (pl: speciális fénnyel történő megvilágítás). Ezek az eljárások segítik a gyanús elváltozások felismerését, de önmagukban nem helyettesítik a alapos megtekintést és tapintást. A vizsgálat során a vizsgált területek gondos áttapintása a következő lépés. Ezzel együtt jár a nyelv áttapintása is.

Ha gyanús elváltozást észlelnek, a beteget célzott vizsgálatra visszarendelik, vagy a megfelelő szakrendelésre utalják, ahol a pontos diagnózis megállapítására és szükség esetén gyógykezelésre kerül sor.

A gondosan végzett szájüregi rákszűrést évente kérjük fogorvosunktól, akkor is, ha nincs egyéb fogászati problémánk.

Prof.Dr. Nagy Gábor